Húsvéti népszokások és programajánló

Csak röviden a húsvétról és az azt körülvevő szokásokról, valamint ajánlok néhány programot amire érdemes a hosszú hétvégén ellátogatni!

A húsvét a legnagyobb ünnepe a keresztényeknek, Jézus a pénteki keresztre feszítése után harmadnapra feltámadt olvashatjuk a Bibliában. Kereszthalálával megváltotta az emberek bűneit és győzelmet aratott a halál felett. A húsvét a nagyböjt utáni első nap, amikor először szabad húst enni, tehát húst magunkhoz venni, innen ered az elnevezés.

Ez az ünnep egyben a tavaszvárás ünnepe is, a húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Ez az ünnep egybeesik a termékenységi ünnepekkel is, ami az újjászületést és a feltámadást ünnepli. Továbbá ez idő tájt a zsidó vallásban ünneplik a pészah-ot, ami az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe.

Húsvéti népszokások

A húsvéthoz igen sok népszokás, hagyomány, szimbólum és babona kötődik, ezekből szemezgettem.

Nagypéntek: Tiltott volt az állattartással, a földműveléssel kapcsolatos munkák végzése, a kenyér sütés, és a mosás. Babona szerint az aznap sütött kenyér kővé válik, az aznap mosott ruha viselőjébe pedig a villám csap. A férfiak csoportosan kimentek a határba és kerepeléssel űzték el az ártó erőket a földekről.

Nagyszombat: Megszólaltak a harangok és véget ért a 40 napos böjt. Ezen a napon zajlott a víz és a tűzszentelés. Az új tűz gyújtása a reményt szimbolizálta. Este pedig feltámadási körmenetet tartottak.

Húsvétvasárnap: Hajnalban sorban felkeresték a falu keresztjeit, ezt hívták Jézuskeresésnek. Délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, az ételszenteléshez. A kosárban jellemzően bárányhús, tojás, kalács és bor volt. A bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, az egészben főtt tojás pedig a családi összetartozást, az újjászületést jelképezte. Ezen a napon tiltott volt a női munka, nem szabadott söpörni, főzni, mosni és az állatokat sem fogták be. Tipikus tavaszváró szokás a Zöldágjárás, ekkor a lányok kettes sorban haladtak végig a falun, kezükből sátrat formálva és a bújj, bújj zöld ág… dalocskát énekelték.

Húsvéthétfő: Ezt a napot a locsolkodás jellemzi, amely több jelentéssel is bír, egyrészt a víz megtisztító erejét, másrészt az öntözés utánzásával a bő termést jelképezi. A lányokat a kútból húzott friss vízzel locsolták le, de nem ritkán a patak hideg vízében fürösztötték meg, aminek egyenes következménye volt, a sok megfázott lányka… 🙂

Hogy a hímes tojás ajándékozása és a nyúl miként tartozik ide?

A tojás az élet ígéretét, az újjászületést szimbolizálja. Eredetileg csak pirosra volt festve (Krisztus elhullatott vérét jelképezte), később minden más színben díszítve is megjelenik. A nyúl pedig szapora állat révén, a bő háziállat szaporulatot hivatott bevonzani.

Programajánló:

Budapesten az Erzsébet téren a Magyar ízek húsvéti vására zajlik

március 19-26 között.

Magyar ízek húsvéti vására